Szóval az én Klárikámmal beszéltem vagy három órát telefonon, közben megnéztünk egy filmet, hallgattam a csacsogását és az izgató kacagását.
Más nem volt. Ennyi nem elég?
Most persze egyedül érzem magam és hiányzik, mert mennie kellett hogy beszéljen az öreggel. Én meg Ramit hívom.
Űbergáz.
De élveztem minden percét. Szinte.
Lefekvés előtt még hívni fog. Alig várom!
