még beszélgettünk este.

Ez afféle "Küzdünk a kapcsolatért" dolog volt. De mindegyikünkben ott a sértettség. Egyszerűen nem tudott normális lenni. Hogy ki-mikor beszél, ki-mikor szakíthatja félbe a másikat, ezen is ment a vita. De komolyan. Tíz év után, már érezni kéne a kommunikáció dinamikáját, nem?
Ő problémákat hoz fel, én megpróbálom megoldani, de neki egyik megoldás se jó. Sőt, egy idő után "Mert te mindent jobban tudsz!".
Na szép. Ezek után kinek is van kedve szerelmesen csacsogni?

És basszam meg (mármint nem úgy), de ő most éppen utál pár napja, szóval hogy merek szexes képeket küldeni neki? És menjek el a fenébe!
Megjegyzem, a több vicces és őt érdeklő kép után (amikre nem reagált) tettem be 2 nappal később egy ártatlan fehérneműs hölgy képét: "Ez neked is jól állna" kommenttel.
Hát tényleg az én k.va anyámat!

Léleknyomó? Hát ez az. A srác, aki azt írta, ő állít ilyenkor görbe tükröt elém. Ha őt olvasod, tudod, és valószínűleg ő is, hogy ez nincs jól, ez gáz, lépj már ki, változtass, de semmi. Remélem rendbe jött már.
Hát most kicsit én vagyok ilyen. Csak kicsit másképp.

Apropó, ez itt annyi mindent megfejt, amin én is vergődtem korábban, ajánlom, nagyon.
https://szexkultura.eu/episode/129-a-madonna-kurva-szindroma/

Szóval a felemás késő esti beszélgetésünket is úgy zártam le, hogy "Cicuka, addig tegyük le, amíg nem utáljuk egymást, rendben, puszi, szia" és nagy sokára ő is elköszönt.
Valami nincs rendben vele. Oké, családi gondok, de én arról nem tehetek, igaz?

Legjobb, ma reggelre egy cuki, kötözős pornót küldött nekem ez a nő. De komolyan.
Menjen a fenébe!