Ez komolyan addig feszíti a húrt, amíg el nem szakad. Zsuzska hát. Ki más?
Bekérdezett. Dulván. Az nem baj, hogy még alig ismerjük egymást? Ha minden jó dolgot elsütünk most, mi marad későbbre? Vagy ez azt jelenti, nem tervez velem hosszú távra? Már én sem tudom akarom-e.

- A szexről akarok beszélni veled.
Nabazmeg! A szexről? Nem is tudtam, hogy így hívjuk. Azt hittem dugás, vagy "kefélünk?", esetleg "de dugj ám meg alaposan". Na már megint mi baja van?
- Eddig csináltuk, nem beszéltünk róla - próbálkozom elhumorizálni.
Fel se tűnik neki.
- Arról lenne szó..
- Ilivel akarok találkozni a napokban! - vágok a szavába, mert tudom, hogy hosszú lesz, és ki akarom zökkenteni.
Nehogy úgy beszéljünk már "a szexről" mintha temetésről lenne szó!
- ... - nem szól, csak néz.
Nem engedem nyúlni a másodperceket.
- Tudod, azt mondtad, hogy mással is lehet, és neked is ott volt a srác...
- René - fűzi hozzá.
Faszomat se érdekli a neve. Jobb volt eddig, hogy nem volt neki. Mint a csirke, amit megeszel. Nem nevezed el előtte, hogy Csirke Csenge, jó étvágyat, hamm!
- Nem érdekel a neve.
- Ő, igen-igen, persze.
Ezt vajon mire mondta? A névre, vagy Ilire?
- Szóval azt akartam megbeszélni veled, hogy gondolkoztam a hármason. Renével.
Hát ezen könnyen túllendült. Oké, megdugom Ilit, nem érdekli. De levarrnám Renével alaposan? És mi az, hogy Renével gondolkozott ezen. Vagy egyedül gondolkozott, és René lenne a harmadik? Nem tudom melyik a rosszabb.
- Szóval Renét akarod az ágyunkba - gondoltam, jobb, ha tisztázom.
- Hát.., ha nem bánod.
- Azt még nem tudom. Meséld, hogy képzelted.
Megint én voltam a hülye. A körülményekre gondoltam, mikor, hol, mi a terv, lekezelek előtte, vagy rúgjunk be, ismerjük meg egymást, kedvenc filmek, gyerekkori történetek.
Ez meg elkezdte darálni a technikai részleteket.
- Az is érdekelne és régóta vágyom rá, hogy ketten egyszerre..
Ilyenek. Délután három van, de hátat fordítok, és indulok piáért. Én lelkizem túl? Nem akarok hisztit, szóval visszafordulok, és intek neki, hogy jöjjön utánam, nehogy azt gondolja, nem hallgatom meg. Így nem kell megszakítanom.
Miért érzem már megint kurvára egyedül magam? Mikor itt ez a jó kis tyúk! Meg még René is itt lesz. Höhö. Nem tudom megszokni a nevét. Mr. R-nek fogom hívni. Akkor csak csirke marad, nem Kakas Petya a szemétdomb legnagyobb ásza. Előre utálom, hogy biztos fiatalabb és jobban néz ki, mint én. Bár, ha már néznem kell, hogyan töcsköli, legalább kidolgozott izmokat lássak, ne valami nyeszlett csontvázat. Nabaszki. Már el is fogadtam. Mikor ide érek fejben, töltök még egyet. Lehúzom. Ez de jó! Kár, hogy várni kell, hogy üssön. Csak ezután kínálom meg Zsuzskát is. Nem kér. Igen, még mindig beszél. Most járunk a "nem hiszem, hogy ketten is beférnétek egy lukba, a pornókban úgy láttam, azt inkább análba szokták, az meg nekem nem nagyon, tudod".. Te atyaég! Hová süllyedtünk? Akarom mondani, de fasza, hogy idáig eljutottunk. Igazán örülök neki! Juhuj! Kúrjongatni támad kedvem.
- A szentségit!
Megáll a nő.
- Vagy ezt te nem akarod, ez túlzás? Nem is hiszem, hogy bírnám - magyarázkodik.
Gőzöm sincs mire mondta. Épp magamat sajnáltam. Persze azt még ki kell találnom, hogy kell-e. Valakinek ez bejön. Meg vágyik rá, ugye? Volt idő, hogy engem is érdekelt. Csak ez az érzelem dolog itt, itt van/volt bennem. És azzal ez jelenleg nem fér össze. Faszom se tudja. Hagyom, had menjen, sodródni akarok. Nem érdekel.
- De ugye nem holnap?
Tuti megint megszakítottam. Párhuzamosan folytatom a beszélgetést magammal szimultán, szóval nem tom hol járt megint.
- Dehogy, én nem érek rá, és René sem a jövő hétig biztosan.
- Összefutnék előbb Mr. R-el. Mondjuk egy kocsmában. Elsírnám neki a bánatom.
- Jól van, persze - mosolyog a nő.
- De komolyan. Tényleg szeretném. Nem bántom és nem is fenyegetem, nem azért, ne aggódj.
- Nem is gondoltam - és megint mosolyog.
- Az baj, mert pár másodpercig megfordult a fejemben, hogy esetleg a bár tükrén paszíroznám szét az arcát. Lendületből.
Néz, hogy viccelek-e. Még nem tudom, szóval ő sem értheti.
- Jó. Majd megkérdezem.
- Nem értesz. Amíg nem rúgok be vele, addig nem baszunk meg ketten. Add meg a számát!
Kicsit, talán túl szigorúnak, fenyegetőzőnek hallatszom.
- Előbb megbeszélem vele. Ha így is érdekli, akkor megadom, rendben? 
Látom, kicsit tart tőlem. Azt gondolja, beütött a pia. Ennyi idő alatt? Kétlem. Esetleg a placebo hatás.
Nagy geciség tudom, de most úgy érzem muszáj. Mondom is neki, ellentmondást nem tűnő hangon.
- Ma este a konyhapulton baszlak meg. Először.
Alig merek ránézni. De szerencsére a vágyat látom az arcán, nem a félelmet, hogy megtesz mindent, csak belemenjek a dologba.
- Megyek zuhanyozni!
És ott előttem dobálja a földre a ruháit. Végignézem és hagyom, hogy eltűnjön.
Bocs Baba, nem megyek utánad, bármennyire mosolyogsz, most inkább sajnálom magam, míg bejutok én is, aztán a kefe, majd rendbe tesz agyban. Talán.