Mekkora poén!

Továbbképzés, az elmélyült típusismeret jegyében. Egyenesen Párizsban! Egy hónapot ott leszek, lehet. Rájöttek, hogy a sok elektromoshoz nem jók az ötven éve begyakorolt, "Hogyan cseréljünk motorolajat és kuplungot" mozdulatok. Mert hogy egyik sincs ezekben. Doksi az van dögivel. Papíron! A huszonegyedik században. De legalább francia. Elvétve egy-két angol nyelvű. Megy a fordítás, hivatalosan, majd ideér, nyugi. De addig is. Menjek ki és on-the-fly tanuljam. Közben egy kis zsöneszepá, bármit is jelentsen.
Egy lengyel csávó is jön. Valami Zlatyek, vagy Vladek. Gdanskból? Holnap megy a gépünk.

Mi lesz addig a nőmmel itthon? Meg az írással? Esténként kocsmázást tervezek, meg ismerkedést. Nem ígérem, hogy írni fogok sokat. Addig felteszek időzítve pár régit a másik gépemről. Nem igazán kapcsolódik, de nem akartam kidobni őket. Régiek. Nyomokban nőket is tartalmaz.

Megesketett Barbi, hogy nem dugok mással. Nem tisztáztuk, hogy a szopatás belefér-e. Én nem kérdeztem, ő nem mondta... De tényleg vigyázni akarok. Kell ez a csaj. Csak hát, ki tudja hány hétig tapadok kint. Itthon neki magány, nekem meg kint buli! Remélem. Vagy zsebzsötem.

Jó étvágyat a konzerv sztorikhoz!