Andrissal az iszogatás alatt azért voltak érdekes részek.

- Hahahaha! - röhög a képembe.
Nézek bután. Most meséltem neki, hogy milyen forró volt a hangulat a barátnőjével, míg ő nem volt itthon.
- Kriszta mindenkivel ezt csinálja! Szereti kényelmetlen helyzetbe hozni az embereket. De akkor te jól vizsgáztál - és pacsit akar adni.
- Ne szórakozz! Én meg kezdtem szégyellni magam, hogy mi folyik itt a távollétedben. Aztán meg azért, hogy nem használtam ki a helyzetet.
A legjobban abban bíztam, hogy Andris nem veszi észre, milyen szépen csorgott a lé a combomon. Tudtam, hogy farmerba kellett volna jönnöm. Azért reméltem, hogy nincs vadászkutya szaglása. És talán a rövidgatyán a minták eltakarják az átázást.
- Nem engedte volna!
- Na persze! Mondtam már, hogy nekem nem lehet ellenállni? És mi van, ha komolyan veszem és rámászok? Volt már olyan, aki nem fogta vissza magát?
- Volt. Az egyik nagybácsi. Persze eltolta magától Kriszti, és azóta nem jön hozzánk. Mondjuk én semmiről sem tudok - és vigyorog a kis rohadék.
- És ti ezt élvezitek? Meg is ölhettétek volna az öreget! Ha felizgatja magát és megáll a szíve?
- Ne parázz már! Igyál! Egs!
Kortyolni kezdtem.
- Különben is én fogok először szólni neked, ha nem győzöm kielégíteni a vágyait, vagy ha kell harmadik.
Na itt kicsit félrenyeltem, de ügyes voltam, fél percig úgy fuldokoltam, hogy nem vette észre. Szerencsére kiment a mosdóba, akkor tudtam felköhögni a tévútra ment piát.