Fodrász, manikűr, pedikűr... helyett, körömvágás a cégnél lemezollóval. Fenét. Csak a lábamon.
A rádióban szól a "I love to love you baby". Na ez az. Pont ezt érzem.

Szervezkedés, ügyintézés, titkos telefonálás.
Munkahelyen jó az ilyet intézni az ügyfelek, kollégák és a főnök orra előtt.
Mikor, hol tali, mire lehet számítani (mármint nem szexben, azt tudom), foglaljak-e még egy napot, mert gáz, hogy 3-tól lehet elfoglalni, de 10-kor el kell hagyni.
Máshogy mondja, de hallom a szavaiban: "Nagyon várom!".
Pont mint én.

- Akkor majd összefutunk valahol, spontán, véletlenül, lehet hogy az ország egyik pontján egyszer csak, holnap. Mert, az nagyon gáz lenne, ha előre ilyet terveznénk. Ilyet mi nem tennénk sosem - mondja kétértelműen, félig viccesen ez a tündér, utalva rá, hogy ő sem mondja el az öregnek és én sem Raminak. Nyilván.
- Így van. Teljesen spontán.
Az meg, hogy több mint egy hónapja tervezzük, nem számít. 

Mondtam neki, látni akarom, ahogy úszik felém, elnyújtott, hosszú tempókban, hol a víz alá bukik, hol kidugja a fejét, és közeledik felém ez a gyönyörű, csillagszemű, rebbenő szempillájú sellő.
Mert hogy medencés megmérettetés lesz, előjáték gyanánt. Na nem mintha nem lenne kevés időnk egymásra, de ha neki ez kell.. Nekem meg mindegy. Csak láthassam, a közelében lehessek és később benne.