Harmat Vivi.

Szépen hangzik, ugye?
Mint amilyen szépen indult az egész. El is mondom nem sokára. Talán.

Az vesse rám az első követ, aki... Nem is tudom. Mindenki csak dobálja magára, meg maga fölé a kis kavicsait, aztán álljon jól alá, és izé. Na, tudjátok.

Én vagyok az, aki csak úgy el van a sarokban a karácsonyi bor-bonbon csere-bere partikon, ahol nagypapa, Dodóka Ausztráliából, és Manyi, aki megmaradt magnak szintén ott van a rengeteg unokatesó és unoka, nagynéni és mindenki közt is.
- És ki a szerencsés? Tényleg óvónő? - kérdezi tőlem Szimpatikus Rokon.
- Vagy óvóbácsi? Hahaha.. - kacag a saját viccén Rokon bá 2, akinek több füle van mint foga.

Ezeknek?
Ezeknek produkáljam magam, hogy ó igen, óvónő, meg kedves, bír, már-már szeret (bár nem mondja), és amúgy tükrös a csaj, és imád kefélni, csak nem mindig tud, én meg nem mindig akarok, de hát van az egyemista lányka, akivel meg.. Meghogy van ez a Vivi a csőben. Ő is. Na ő kezd nagyon érdekelni. Ezt?
Ezeknek?

Dehogy mondom. Röhögjenek, én is beszólok, és magamban tudom, ők a kocsmába, vagy Valika néni lábtörlője alá mennek éjszakázni, nekem meg 3 buxa is várja, hogy én legyek a betevőjük.

Minek is aggódjak?

Merthogy Vivivel pont a nagy családi dáridó alatt sms-ezünk. Néha olyan meghatóan tud írni. Szinte könny szökik a szemembe. Mármint az egyszeműm szemébe.
Pl: "Az meg amiken keresztül mentem kis étvágyat csinált... Imádom a szexet, az orgazmust... sokszor tudok elélvezni... csikló és hüvelyi orgazmus is megy. Ülve lovagló a kedvenc, ott ki tudok hozni 40 perces elnyúló orgazmust... Szerintem most nem is írok többet, mert a vérkeringésed megbolondítottam. "

Na ugye? És a neve is milyen szép!