A pénztáros nővé vált hatvanas pali, miután előzőleg női prosti volt, beszélni kezd hozzám. A hangja nemben, magasságban és hangerőben is változik, hullámzik. Néha, mintha több hangon beszélne egyszerre. Groteszk és ijesztő.
- Ön talán azon morfondírozik, hogy eme emelkedő túl meredek? Mesék pedig nem léteznek egy bizonyos kor felett. Módfelett! Talán lendületet vehet, de valójában nem alkalmas erre e gépezet. E motor, melynek gázolaj éhsége tán csak megbízhatatlanságával vetekszik, érte a múltban annyi talján verekszik, s mily nevet kapott a keresztségben Róma nemzete által? Hogy hagyhatták Romollust és Remust, a farkas két fiát, s azok leszármazottit, hogy kattogós ütemében megállíthatatlan, adagolásában ritmusos döglött dínó falóként Ri(t)mo névvel illessék azt, mi oly dicstelen, egyes mechanikerek által csak rittyónak csúfolt...

PFFFFFFFF!
Baszki! Francba, már megint háton aludtam. A fuldoklós horkolás mindig rémálmot okoz nekem. Azt mondják, ilyenkor az agy nem kap elég oxigént. Vajon hány agysejtem pusztult el közben? Pedig nem is ittam. Tegnap óta. 
De egy még biztosan van. Ami ugyanazt ismétli folyton:
Szandra.