Köszönöm, hogy elküldted az sms-ek másolatát. Nem hittem volna, hogy ennyi időt és pénzt szántál rám. Ahogy mondtam, a tizedik után blokkoltam a tőled jövőket. Nem láttam a többit. Tegnap este elolvastam mindet és sírva aludtam el. Ez alatt a pár hét alatt úgyis volt időm gondolkozni.
Mégis úgy gondolom, hogy nem kéne folytatnunk. Nem tudnám elviselni, ha újra becsapnál.
Miért kéne mindig a nőknek megbocsátani? É miért csak a férfiak "kiváltsága" lehetne a megcsalás?
A középkorban azért óvták a feleségeket és a szüzességet, mert nem volt fogamzásgátló és nem volt DNS-teszt.  Persze közben a férfiak tehették mással, amit akartak - sok törvénytelen gyereknek és az anyjának téve tönkre az életét.
A középkor már elmúlt. Ma viszont a bizalom kéne olyanoknak, akiknek fontos a birtoklási vágy. De az nem megy. Az emberek gyengék, ezért féltékenyek is. Ha viszont a kapcsolat mindkét résztvevője tudomásul veszi és akként is él, hogy egy ember se lehet a másik tulajdona, akkor nincs is szükségük féltékenykedésre. Ha ugyanis az én testem az enyém, akkor nincs féltékenység. Ehhez persze mindkét félnek tudnia kell lemondania is. Nem a másikról, az könnyű - elválnak és kész. A lemondás inkább arról szól, hogy ha szeretek valakit és jó vele, akkor miért keressek másnál ugyanolyat?! Ha mégis, akkor viszont éppen azért mert szeretem, azt szeretném, hogy neki is jó legyen. Ezt többféleképpen is el lehet érni. 
Ezt még kevesen értik meg, bár sok időnek kell eltelnie mire normalizálódik a szex és igazi örömforrássá is válhat mindenkinek. A szokásokat, társadalmi konvenciókat nehéz megváltoztatni, a maguk útján pedig még sokkal lassabban változik. De a társadalom is átalakul... Most is tart a változás.
Na jó... :) Ez megint csak hosszúr nyúlt picit. :D

Szervusz!

Szandra"

Ezt írta! Bevallom, nem minden sorát értem. Nem tudom mit kéne tennem.