Szóval Klári a fasorba se. Barbit nem zaklatnám, egyszeri alkalom volt.

Viszont el kezdem agyalni Noémin, hogy milyen is volt régen az ágyban. Már korábban is elképzeltem, mit művelnék vele, és egész hajnalban csak azon kattogtam, hogy vajon tényleg kapható-e arra a sok fincsi dologra, amit bevállalt a múltkor. Arra emlékszem, hogy a zuhanyzóban mókáztunk. Jó érzés volt megölelni, szappanozni, pedig messze nem tökéletes a teste. Ő is viszonozta. Aztán kipróbáltunk pár dolgot az ágyban, és azt mondta, neki minden-minden, nagyon jól esett.

Persze a múlt hónapban elhajtottam, mert hülye voltam. Klárival ment a se veled, se nélküled. De annak már vége.
Kitaláltam, hogy ráírok.
"Szia! Tudom, a múltkor nagy tapló voltam, de azóta is folyton azon gondolkodom, hogy milyen nagyon jó volt veled régen és találkoznunk kéne. Emlékszel, én is tudnék örömöt okozni neked. :D
Szóval a hétvégén ráérek, szívesen felmennék hozzád, ott alszom, ha szeretnéd, biztos jó melletted ébredni reggel. Persze te is jöhetsz, ahogy gondolod. Tudom, nem sok esély van rá, hogy megbocsáss, és kb. 1% hogy beleegyezel, de gondolj arra, hogy cserébe minden kívánságod teljesítem. Na? Benne vagy?"
Még nem írtam neki, de már elkezdtem készülődni. Legfeljebb nemet mond, és én tisztán, üdén, frissen dögölhetek az ágyon egész hétvégén.
Zuhany, prémtelenítés. Jól megnőtt. Alapos borotválkozás a kényes helyeken. Mivel csak merev kolbászt lehet jól borotválni, fel kellett állítanom. Végeztem a dologgal, és ha már úgy esett, ki is csavartam az uborkát.

Éééés bumm! Eltűnt. Az a pici vágy, hogy menjek hozzá.
Nem is aludtam jól és őt képzeltem el hoki közben ahogy a szájában a bré, és valahogy olyan gyötrelmes orgazmus lett belőle. Pont, mint vele legutóbb. Szinte éreztem, ahogy megcsináltam és legszívesebben hazamennék. Szerencse, hogy már (még) otthon vagyok.
Együtt aludni? Hogy sebesre harapdálja a szám és ne tudjam levakarni magamról? Nem, köszi. Ez is megvolt.
De jó, hogy mégsem írtam neki. Inkább nézem a Forma 1-et.