Mit csinálna az ember a klotyón?
Itt az utolsó, amit írtam Szandinak véletlenül. Jé! Válaszolt! Ezt miért nem láttam?
"Engem is megdugnál?"
Most mit lehet erre válaszolni? Meg hát! De nyilván nem ezt akarja látni. Ide komoly válasz kell.

Már az ágyon döglök, a laptopon a messengerbe gépelek.
"Szia Szandi!
Ne haragudj a múltkori miatt, nem akartalak megbántani, lehet, hogy rosszul fogalmaztam és félreértettük egymást. Véletlen írtam, de örültem, hogy ha már így alakult, akkor elmondhatom, milyen jó volt látni téged!
Olyan szép, és olyan vidám voltál. Te voltál az életöröm! Attól függetlenül, hogy mit is történt veled akkor éjjel. Jó volt látni, hogy élvezed az életet, és teljesen oda tudod adni magad, bárminek is, ami neked fontos, szereted csinálni, hobbi, élvezet nyújt. És tök mindegy, hogy az a festés, futás, természetjárás, vagy a szex. Én értékelem az őszinte embereket. Csak ennyit akartam. És hogy ne haragudj, nem akartalak megsérteni, mikor köszöntem. Tényleg örültem neked, és nem mondtam, hogy még mindig hiányzol, de te már biztos túl léptél rajtam. Megértelek. A meghívásom még mindig áll. Gondold át. Bocsi, ha kicsit hosszúra sikerült. :)"
Küldés.

Na, ha most nem néz hülyének, akkor sosem. Remélem így minden el lesz sikálva. Jó lenne találkozni vele, ha csak pár szót beszélni is.