Igen, az hiányzik nekem.

Az a fajta vágy és tevékeny percek-órák, amit normális ember, normál helyzetben nem csinál. Csak ha ott van az, akiért megőrül, vagy akivel jó őrültködni.
Az a dolog, hogy feltegyem az asztalra, vagy a pultra, és úgy csattogjon, mint az eresz jégesőkor.
Ramival nem akarom. Klárival igen. Mindenhol is.

Ja, és Rami egész hétvégén melózott anyáméknál. Ásott, meg fát hordott.
Na most már tényleg dögöljek meg és nagyon szégyellem magam!

Baszki! Egy nappal később ér csak rá Albi, de Raminak már szóltam, hogy megyek ma.
Iszogatunk nála, ott alvós buli lesz csak ketten, homárba.
Ramival tök jó, hogy minden nap dugunk, de nem akarok még egyet aludni nála. És egyre jobban idegesít, hogy cigizik. Inkább bekéredzkedek Petihez addig. Most látom, ez meg a Pécsi utcában lakiK. Mi ez ha nem jel?

Na erről beszélek!