Még mindig nem fix, hogy hol találkozunK, vagyis hol lesz a kúró-kéró.

Foglaltam már egy falucskában, de azt mondja, ott őt pont 40-en ismerik. És nem lenne jó, ha másnap a munkahelyén kinevetnék, mert azt hallották a kis házból, hogy "Ah, ah, dugj, dugj ez az, még!". Persze ő nem így fogalmazott.
Felhívott, és ordítva közölte ezt, úgy, hogy anyámék is hallhatták (tudnak Ramiról és hogy Klárival rég vége). Biztos buszon volt. Már rég nem kell beszámolnom arról, mi is van Klárival, jobb is ha senki nem tudja.

De még nem tud biztosat, hogy mégis jó-e ott, vagy máshova kéne foglalni. Csak a szokásos.

Meglepően nyugodt vagyok. Nem aggódom, hogy hol, mikor és hányszor fogom meg...

Meg amúgy is. Valami hormonváltozásom lehet (megjött?). Vagy bróm van a vízben? Vagy csak Rami mindennapi "áldásos" tevékenysége okán nem kívánom a szexet. Most. Persze ez holnap változhat.
Vagy ha Klári mellettem lesz. Akkor tuti. 

Csak lenne már!

...

Na megvan hol dugom meg. Egész jó hely. Pezsifürdővel. Telefonon egyeztettünk. Aranyos hangja volt. Mikor nem?
Persze egy óra alatt, kétszer megszakított hívással.

Úgy köszöntem el: "Nagyon várom!"
- Én is! - jött a válasz.
Mi van? Most én vagyok a nyomulós kislány?

Előtte Ramival beszéltem egy kielégítőt. Na nem varázsolt el, de egészen jól elszórakoztattuk egymást. Kicsi humor, ici-pici szex. Mint régen Klárival. Csak akkor több volt mindegyikből.

Rami kitalált egy jó programot kettőnknek. Mondtam Klárinak, menjünk oda, nézzük meg azt. Örült neki. 
Szégyellnem kéne magam ezért, de túl álmos vagyok hozzá.

Francba, kezd beindulni a fantáziám. Egyetlen hátrabilincselt kezű farmeros lány képétől. És bumm, már azt látom, hogy hogy fogom az ő kezeit megkötözni.

Na jó, kész, ennyi.
Este van. Fájront.