Oké, ez ökörség. Csak mindenképp akartam ezt a szójátékot. 
Amúgy valószínűleg nem is róla, vagyis nem arról fog szólni.
Na mondom.

Azt álmodtam, hogy írnom kéne, de nem tudtam mit.
Hogy is van az, ha álmunkban a valós problémákkal foglalkozunk, akkor... mi is van?
Semmi?

Amúgy kint álltam egyik nap az udvaron, a nap sütött mint állat, kimondottan jól esett, ahogy melegítette a fejem.
Az egyik Kádár kocka ház teteje mögött pedig kikandikált egy sudár fenyőfa, de csak úgy a vége, olyan másfél-két méter. Pont ami a lakásba való nem sokára. Érted.

Kiskarácsony.

Lehet ezt a címet kellett volna adnom inkább.