Szép ez a nap. Jól kezdődött.
Aztán érkezik egy sms.
"Gyere, most azonnal szükségem van rád! :-*"
Öhm... Ez ki? Nincs most senkim. Megint...
Tomi a feladó. Na de... Nem is beszéltünk azóta! Ez most mi?
Talán azt gondolja, hogy amiatt, amit látott, mindenre kapható vagyok és tesztelni akar?

Nem érek rá ezen tovább agyalni és válaszként rákérdezni se, mert itt a kövi üzi:
"Ne haragudj, ez Zsuzsikának ment. Amúgy nagyon örülök, hogy láttalak, még mindig olyan gyönyörű vagy! Egyszer igyunk meg valamit! ;)"

Zsuzsikának, mi?! Gondolom egy újabb hódítás. Hányadik is lehet azóta? Nem érdekes...
Egyszeriben szar lett a napom. Ami szépnek indult, színesnek látszott, most befeketedett. Tényleg hülye vagyok. Eszem itt magam miatta és vágyódom rá, ő meg...
Arra gondolok, most azzal a Zsuzskával lehet. Tuti elküldte neki  is ezt az sms-t. Talán éppen dugnak. Valami elpattan bennem. Nem érdekel már semmi igazából. Nem vágyom most rá, csak meg akarom leckéztetni. Eszembe jut, milyen képet vágna Tomi, ha közben a fülébe súgnám láthatatlanul, hogy „Engem is megdugnál?" Vajon lelombozná vagy beindítaná? Gondolkodás nélkül bepötyögöm és elküldöm neki. Ugyanezt.
Aztán kitörlöm az egészet és repülőgép üzemmódra állítom a mobilt.