és újra látom.

Végre beszéltünk. Az üzeneteimre nem reagál, nem ér rá, tényleg elfoglalt, tudom, ismerem, ez nem vád.
Közben azért a csetünkbe teszi a figyelmeztetőket, hogy "erről is kell beszélnünk", vagy egy videó, "és az Arany embert is újra el kell olvasnom, majd beszéljük meg!", ilyenek. Amúgy se egy emoji, se egy oké.

Ma titokban tudott pár szót suttogni a fülembe, nem a férjétől, vagy a pasijától bujkál (hova gondolsz, mi olyat sosem!), hanem munkahelyen a többiek kagylózó fülei elől menekül.
- Gondoltam rá, hogy Benjinek (az ex öregnek) elmondom, hogy hétvégén dugni megyek, de gondoltam, nem süllyedek ilyen mélyre, úgyis csak heti párszor telefonálunk és ő elmondja, milyen az új nője. Rám nem is kíváncsi.
Meg azt úgysem értené meg egy idegen, hogy mi ez a testi szerelem, ami köztünk van, és minden-minden jó dolog, ami ezzel jár, vagy amit érzünk. Az nem egy szimpla dugás.
- Na tessék! Neked kéne írnod cicuka, én keresem a szavakat, te meg fejből ilyen szép dolgokat ejtesz ki a szádon.

Még pár technikai részlet, de mielőtt elköszönünk, elmondja.
- Tényleg, milyen sokáig együtt leszünk! Három nap alatt, lehet, meg is unom a fejecskédet - mereng el kedvesen.
- Akkor majd más részemet nézed, nem a fejem.
- Igaz. Azt mondjuk már első este szeretném, de nagyon ám!

Ilyenek. Ez tart "életben" addig.

- Majd meg kell beszélnünk, hogy telefonálnom is kell, de nem úgy mint a múltkor, mert az hülyén jött ki, vagy nem is tudom, de tudod, amíg két hétig nem érlek el egyáltalán, csak néha pár szóra, addig Ramival teljesek a minden napok, unalom ellen és a velejáró tűzoltásos ágybabújások miatt is - merengek el hangosan.
- Megértem és persze telefonálj csak, de azt nem értetted a múltkor, hogy én épp felhúztam a likacsost, erre jöttél te azzal, hogy telefonálsz.
- De honnan tudtam volna, hogy akkor húzod a likacsost? A fürdőből léptem ki épp!

És hasonló magasröptű semmiségek. De szépen elsikálva minden ellentét, várjuk egymást, és a találkozást. Erkély lesz, az biztos.

Tudom, ki fog készíteni, na nem az ágyban, - jó, kicsit ott is, de azt nem bánom - hanem a "Tomika menjünk ide is, nézzük meg azt is, fogd meg, kapd el, kérdezd meg, ússzunk, fussunk, repüljünk!" dolgokkal.

De hát, ezt is imádom benne. Meg mást is (és itt az "író" hunyorítva kacsint, mert rettenetesen humorosnak találja a "benne" kifejezés kétértelműségét, annak ellenére, hogy már vagy ötvenszer elsütötte ezen a platformon).