Hallod? Annyira várom ezt a nőt! Lefényképeztem a kávét, abban a bögrében, amit kaptam tőle ezer éve. Elküldtem, ahogy az asztalon gőzölög.Utálom, ha átmegyek punciba. És persze megint eljárok az edzőterembe. Persze, két nap alatt kipattintom magam úgy, hogy leesik majd az álla. Én vagyok a csávó,…

és újra látom. Végre beszéltünk. Az üzeneteimre nem reagál, nem ér rá, tényleg elfoglalt, tudom, ismerem, ez nem vád.Közben azért a csetünkbe teszi a figyelmeztetőket, hogy "erről is kell beszélnünk", vagy egy videó, "és az Arany embert is újra el kell olvasnom, majd beszéljük meg!", ilyenek. Amúgy…

Ramival olyan hétköznapiak. Na jó, nem egy több éves házasság napjai, inkább afféle normális barát-barátnő viszonyban.Vagyis számomra nem ez lenne a normális, de most épp ez van. Munkanapokon egyszer-egyszer találkozunk, "azér", aztán a többi napokon mindenki a saját ágyában alszik, egyedül.…

szárad Rami bugyija a szárítómon, de már Klári miatt lógok megint a bookingon.Hímzett felirat: anomaR (nem keresek tükör betűtípust).Persze kifordítva hagytam, hogy tudja, kicsit haragszom rá. Érdekes így olvasni. Szinte palindrom, csak épp egyáltalán nem ugyanaz oda, mint vissza. - Szia Tomika!…

hívott tündérke. Semmi-semmi, csak nincs ideje, de mindenképp akart velem pár szót. És mini szoknyában van, de fázik, felhúzott egy hosszú zoknit hozzá (ez fel akar izgatni engem) de amúgy meg locs-fecs, bla-bla. Annyira cuki volt, majd elolvadtam.  Aztán elköszönés: - Szia Tomikám, puszi…

Visszaértünk hullafáradtan, szerencsére tudom, egy zuhany és egy kaja majd feltölt, az esti móka előtt. Söpörtük magunkról a kullancsokat, plusz kiszedtünk már az erdőben egymásból vagy húszat.- Zuhany után nagyon át kell nézzük egymást! - jelentette ki a nőm.Régen felvillanyozódtam egy ilyen…

- Levetted a rózsaszínt? Vedd már vissza! Most már csak a tiéd vagyok!- Nem, az már ott marad a táskában! - közölte ellentmondást nem tűrő hangon. De lassan sikerült leküzdenie a csalódottságát.A csókjaim a testén és a selymes bőrének simogatása megtette hatását. Gyönyörű ez a nő!A legszebb mellei…

Na most kell nagyon kaparnom.Kétségbeesve igyekszem előszedni az emlékeket, amiket nagyon nem akartam, hogy eltűnjenek, most éppen rángatom ki az enyészet mocsarából őket. Hogy is volt? Ahogy autózunk, kiderül, hogy félreértett, nem figyelt, vagy én nem voltam elég rámenős (de, ilyen is van) és…

Kissé demotivál, hogy bizonyos meg nem határozott dolgok miatt persona non grata lettem az oldalon, ahogy egy kedves admin megírta. Mert hogy ennyire rettenetes és erkölcstelen lenne, amiről írok? Komolyan, én vagyok a legalja idefent?Mindegy, túlélem. Csak így ugye, kedvem sem volt nagyon...Pedig…

De ki nem? Bírom ezt a nőt, jó olvasni.Annyira figyelek, hol jön ki belőle a bunkó, vagy a hisztis emancipunci, de nem, sehol nem tudom elkapni. Jól csinálja. Pont a megfelelő szinten egyensúlyoz. Ügyes! Szerda van, de nekem már elkezdődött a hétvége. Vagyis a szervezése. Vagyis, így fejben a "mit…