Félórán át cserélgettem a pólóimat, melyikbe menjek le a boltba. Egy kicseszett kenyeret akartam venni. Az elején szórakoztatott. Ez nem jó, az kopott, az gyűrött, még inget is vettem, Charlie-nak is bejött a fehér zokni, rövid nadrág, makkos cipő még 90-ben. Aztán rájöttem.

Nincs csajom, baszki! Rami a múlt, Klári meg három napja nem válaszol az üzenetekre. Persze, majd fog, és minden megy tovább, mintha mi sem történt volna, de ez a tüske megmarad benne. Még ha nincs is igaza. Ő ilyen.

Szóval olyan jó volt eddig legyinteni a szakadt szerkómra a tükör előtt: "Áh, Raminak így is tetszem. Pláne Klárinak. Is!".
Na de most?

Szeretek új arcokat megismerni a húspiacon, na de akarom újra megint? Vissza a nyeregbe?