pont szembejött egy írás a blog-on, milyen is a jó és mire is való a kötelesség tudat. Meg egy hiánypótló cikket is találtam ebben a témakörben: shibari. Most már totál okos vagyok ebben is.

Mert ezt akarja ez a nő. 

Az erdei kirándulásra vitt 20 méter cucc szerencsére megvan még. Mosószeres vízben áztattam, aztán sokat öblögettem, a keletkezett csomókat röpke 10 perc alatt kibogóztam, szárítgattam kicsit a pamut kötelet, most a szárítón lóg és várja, hogy pár óra múlva elcsomagoljam, és lezsírozva (ez csak egy kifejezés) feküdjön valami szellőzős tartóban bevetésre készen.

Mondtam neki, szeretném komolyan megtanulni, és kísérletezni a módszerekkel, formákkal, csak az esztétikai élmény miatt. Hogy mikor, hogyan szép, neki mi áll jól, mitől lesz szexi. Nem akarom, hogy gyorsan csak az élvezetek miatt kezdjük el, mert akkor túl hamar vége, és csak a szexről szól a dolog.
- Hát, csak én lehet, hogy nem bírom olyan sokáig - mondja Klári.
- De úgy csinálom, hogy ne legyen kényelmetlen, csak lazán, szép hurkok, csomók és...
- Nem. Úgy értem, valószínűleg én nem akarom, hogy sokáig kreatívkodj! Nem fogom bírni a vágyat, szóval ne húzd az időt (inkább a kötelet) és gyorsan legyen meg az, amit szoktunk! - utasít közli vágyait ez a nő.

Én meg ugye, sosem tudtam nemet mondani neki. Most miért sikerülne?

...

Alig bírok magammal. Baszki, elégek. Ezért szakítottam vele régen is. Felhúztam magam, vagy ő, vagy folyton fel voltam húzva, ő meg sosem ért rá, vagy nem akart, de ha mégis, akkor azonnal, tudjuk le 5 perc alatt.

Nagy levegő! Beszívás... kifújás... beszívás... kifújás...

Ezt abba kell fejeznem.

...

Nem kezdek újat, csak azért, hogy három nap múlva is nyünyörögjek egy sort.

Nagyon sajnáltam magam. Már azt se tudtam, akarom-e igazán. Mint a kokó. Tudod hogy jól érzed magad tőle, de azt is, hogy nem tesz jót. Nagyon nem.
Erre felhív. Megint.
Hogy sajnos, mégse, nem jön össze, nem ér rá, pedig szeretne, de közbejött... Csak a szoki.
Kis keserűség, csalódottság. Valahol sejtettem, mert túlságosan rákészültem. Ilyenkor ez van. És a kötelező szóvirág: az álmok és vágyak virágtengerében néha jól esik egy kíméletlen olló, ami megmetszi a túlságosan felfelé törekvő szálakat. Vagy valami. Sniff olyan szépet írt, le vagyok döbbenve és röhejes bármi amit "papírra" vetek ahhoz képest.

Visszatérve.
Kicsit megnyugodtam. Nincs zaklatott lelki állapot, kicsi nyugodtság van. Oké, akkor Ramiba tolom (na jó, ez most szerintem is a legalja kifejezés volt). Szervezkedni se kell, pláne pénzbe nem kerül.
Azért még van vagy 9% esély rá, hogy sikerül. Annyira maradhatok izgatott, nem? Az épp csak egy kicsit magasabb testhőmérséklet, és fél merev állapot egész nap.

Csodaszép záró sorok.